A 35-ös szám a fogda ajtaján
A két 35-ös szám elhelyezkedése az egész rajzon
A 35-ös szám a hessznyílás felett
Már-már lassan elértünk ahhoz a ponthoz, amikor a fogdarészt minden szempontból elemeztük. Feltűnő a rajzon, hogy számok szerepelnek rajta: egyszer a 42-es, kétszer a 35-ös, és egyszer a 18-as. A 42-es számot nagyon könnyen lehet kötni a Galaxis útikalauz stopposoknak című könyvhöz, amiben ez a szám ironkiusan jelképezi a Végső Választ, de szinte biztos, hogy ez nem játszott szerepet a rajz készítőjénél. Ha mégis szerepet játszott, akkor rendkívül kifinomult gondolokodásra utal. Ez nem ritka a fogvatartottak körében: magyar börtönrajzokon szerepelnek Bansky, Vincent Castiglia vagy Xarah von den Vielenregen alkotásainak másolatai. Nem elképzelhetetlen az utalás Douglas Adams-re. A 42-es szám annyira benne van a köztudtaban, hogy nem lehetetlen az ilyen párhuzam, de ez a párhuzam mégsem olyan erős, és nem is bizonyítható, mint a Bansky, a Castiglia vagy a Vielenregen kép esetében.
A fentiek miatt a 42-es számot nem elemeztük mint a kép szerves részét. Külön jelentsőge van a 18-as és a 35-ös számoknak. A 18-as számra a korébbiak során adtunk magyarázatot. Mivel a 35-ös szám kétszer is szerepel a rajzon, és kétszer is zárkák számára utal, alapos indokunk van arra, hogy azt feltételezzük, hogy a rajz készítőjének speciális élménye volt az adott börtön fogdarészlegének 35-ös zárkájában. Hogy milyen körülményeket talált ott, azt részleteztünk a rögzített szék, a fedetlen vécé és a patkányok szimbólumainak értelmezése közben.
A 35-ös szám ezen a rajzon a zárkaajtóhoz kötődik. Amikor a 35-ös számot az ajtó külső oldalán a hessznyílás felett látjuk (első kép), arra következtethetünk, hogy a fogdazárkájának ez a száma. Amikor a 35.ös számot szintén hessznyílás felett látjuk és a nyíláson egy a haragos személy néz be, arra követkzetethetünk, hogy a tekintet gazdája egy szigorú vagy ideges őr vagy esetleg egy rabtárs.
Tudnunk kell, hogy mi az a hessznyílás. A hessznyílás egy olyan kisebb ablak a zárkaajtón, amit kívülről lehet felnyitni, és be lehet nézni a zárkába. A hessznyílás funkciója az, hogy az őr meg tudjon győződni arról, hogy a fogvatartott nem tett kárt magában, vagy másban anélkül, hogy kinytná a zárkajtót. A zárkaajtót ugyanis nehezebb kinyitni, mint gondolnánk. A mai börtönökben a hessznyílás fő funkciója a szuicid prevenció. De a hessznyílás szimbóluma mégis az, hogy az őr bármikor betekinthet, és megtudhatja, hogy mi van bent, figyelhet, és akár fenyegethet is. Így érvényesül az, hogy a fogvatartott az őrök folyamatos ellenőrzése alatt áll.
A hessznyílás ugyanakkor különbözik a tátikától, ami az élelmiszer beadására szolgál. A tátika kézmagasságban, míg a hessznyílás szemmagasságban van. Ahhoz, hogy a fogvatartott a tátikán keresztül beszéljen az őrrel, a fogvatartottnak le kell hajolnia. Úgy akakult a börtönben a testtechnika, hogy a rab hajol le ebben az esetben, nem az őr. Ez a mozdulatsor nagyon gyakori interakció a börtönben és a megalázkodást szimbolizálja.
A hessznyíláshoz kapcsolódó interakció árnyaltabb, mint a tátika esetében. A hessznyíláson keresztül elsősorban az őr veszi fel a szemkontatktust. Nagyon veszélyes helyzet ez, ugyanis a rab az őr szemére támadhat. Magyar börtönben fordult elő, hogy egy partvisnyéllel egy rab egy másik rab szemét megsebesítette. Éppen ezért a hessznyílást gyakran üveg, műanyag vagy grillrács borítja, azaz nagyon ritka az olyan tisztán kivehető tekintet, mint ami a rajzon szerepel. Gesztusokat ezért rendkvíül nehéz azonosítani, azonban lehet azokat sejteni, ahogy a fenti rajzon is látható: az őr mérges, indulatos vagy ideges. A sejtés és sejtetés egyértelműen arra utal, hogy az interakció mögött a "látlak, tudom, hogy mitcsinálsz..." vagy a "majd mégvisszajövök, meglátod" szimbolikus kommunikációs tartalom áll, ami a fogvatartottban félelmet kelt. Fontos érteni: nem valóságos félelmet kelt, hanem szimbolikusat. A szimbolikus érzés itt azt jelenti, hogy az őr gesztusa ezer más dolgot jelenthet, azonban a félelemkeltés a legvalószínűbb. Azért a legvalószínűbb, mert a sejtés a valóság között nagyon kiterjedt az egyezés a korábban megtapasztalt interakciók alapján. Ha az őr korábban a hasonló helyzetekben mérges, ideges vagy indulatos volt, az egyszerű (klasszikus) kondicionálás alapján az a tudat alakul ki a fogvatartottban, hogy a betekintő őr ilyen.
Ha az őr betekint a hessznyíláson, a rab szintén nagy valószínúséggel szubmisszív helyzetben van, azaz fizikai értelemben alacsonyabban van a szeme, mint az őré. Ebben az esetben a hessznyíláson keresztül az őr nem csak kémlel, hanem lefelé nézve pillantja meg a rabot. Ez nem biztos, hogy lenézés, de az előzőekben kifejtettek szerint, ha az őr ebben a helyzetben a leggyakrabban lenézi a fogvatartottat, akkor a hessznyláson való benézése degradáló lesz a fogvatartott tudatában akkor is, ha nem nézte le a fogvatartottat. Ez társas értelemben is igaz:
- ha legtöbb őr lenézően néz be a hessznyíláson, akkor a rab tudatában az lesz, hogy a legtöbb őr lenézi őt, azaz ahhoz az őrhöz is így fog viszonyluni, aki esetleg nem nézi le őt;
- ha a rab általánosan úgy vélekedik, hogy az őrök lenézik őt, akkor sajnos egy szerepelvárás fog kialakulni, ami azt fogja eredményezni, hogy a többi őr is le fogja nézni a rabot.
Dispositif: A börtön építészeti struktúrája és a őr-rab interakció természete magában hordozza a lenézést. Az építészet és az interakció természete együttesen azt szüli, a börtönben a rab látszólag megalázkodik. A megalázkodás látszólagosságát az őrök észlelik, és még inkább arra törekednek, hogy a rabok valóságosan alázkodnajank meg. Ez egy olyan játék avagy emberi játszma, amelynek során a rabok igyekeznek meggyőzni a személyzetet, hogy megalázkodnak, az őrök pedig ennek a játéknak a hitelességét folyton kritikiai szemmel nézik. A börtön folyamatos lelki játék. Nem kellemes játék.
A fentiek miatt a 42-es számot nem elemeztük mint a kép szerves részét. Külön jelentsőge van a 18-as és a 35-ös számoknak. A 18-as számra a korébbiak során adtunk magyarázatot. Mivel a 35-ös szám kétszer is szerepel a rajzon, és kétszer is zárkák számára utal, alapos indokunk van arra, hogy azt feltételezzük, hogy a rajz készítőjének speciális élménye volt az adott börtön fogdarészlegének 35-ös zárkájában. Hogy milyen körülményeket talált ott, azt részleteztünk a rögzített szék, a fedetlen vécé és a patkányok szimbólumainak értelmezése közben.
A 35-ös szám ezen a rajzon a zárkaajtóhoz kötődik. Amikor a 35-ös számot az ajtó külső oldalán a hessznyílás felett látjuk (első kép), arra következtethetünk, hogy a fogdazárkájának ez a száma. Amikor a 35.ös számot szintén hessznyílás felett látjuk és a nyíláson egy a haragos személy néz be, arra követkzetethetünk, hogy a tekintet gazdája egy szigorú vagy ideges őr vagy esetleg egy rabtárs.
Tudnunk kell, hogy mi az a hessznyílás. A hessznyílás egy olyan kisebb ablak a zárkaajtón, amit kívülről lehet felnyitni, és be lehet nézni a zárkába. A hessznyílás funkciója az, hogy az őr meg tudjon győződni arról, hogy a fogvatartott nem tett kárt magában, vagy másban anélkül, hogy kinytná a zárkajtót. A zárkaajtót ugyanis nehezebb kinyitni, mint gondolnánk. A mai börtönökben a hessznyílás fő funkciója a szuicid prevenció. De a hessznyílás szimbóluma mégis az, hogy az őr bármikor betekinthet, és megtudhatja, hogy mi van bent, figyelhet, és akár fenyegethet is. Így érvényesül az, hogy a fogvatartott az őrök folyamatos ellenőrzése alatt áll.
A hessznyílás ugyanakkor különbözik a tátikától, ami az élelmiszer beadására szolgál. A tátika kézmagasságban, míg a hessznyílás szemmagasságban van. Ahhoz, hogy a fogvatartott a tátikán keresztül beszéljen az őrrel, a fogvatartottnak le kell hajolnia. Úgy akakult a börtönben a testtechnika, hogy a rab hajol le ebben az esetben, nem az őr. Ez a mozdulatsor nagyon gyakori interakció a börtönben és a megalázkodást szimbolizálja.
A hessznyíláshoz kapcsolódó interakció árnyaltabb, mint a tátika esetében. A hessznyíláson keresztül elsősorban az őr veszi fel a szemkontatktust. Nagyon veszélyes helyzet ez, ugyanis a rab az őr szemére támadhat. Magyar börtönben fordult elő, hogy egy partvisnyéllel egy rab egy másik rab szemét megsebesítette. Éppen ezért a hessznyílást gyakran üveg, műanyag vagy grillrács borítja, azaz nagyon ritka az olyan tisztán kivehető tekintet, mint ami a rajzon szerepel. Gesztusokat ezért rendkvíül nehéz azonosítani, azonban lehet azokat sejteni, ahogy a fenti rajzon is látható: az őr mérges, indulatos vagy ideges. A sejtés és sejtetés egyértelműen arra utal, hogy az interakció mögött a "látlak, tudom, hogy mitcsinálsz..." vagy a "majd mégvisszajövök, meglátod" szimbolikus kommunikációs tartalom áll, ami a fogvatartottban félelmet kelt. Fontos érteni: nem valóságos félelmet kelt, hanem szimbolikusat. A szimbolikus érzés itt azt jelenti, hogy az őr gesztusa ezer más dolgot jelenthet, azonban a félelemkeltés a legvalószínűbb. Azért a legvalószínűbb, mert a sejtés a valóság között nagyon kiterjedt az egyezés a korábban megtapasztalt interakciók alapján. Ha az őr korábban a hasonló helyzetekben mérges, ideges vagy indulatos volt, az egyszerű (klasszikus) kondicionálás alapján az a tudat alakul ki a fogvatartottban, hogy a betekintő őr ilyen.
Ha az őr betekint a hessznyíláson, a rab szintén nagy valószínúséggel szubmisszív helyzetben van, azaz fizikai értelemben alacsonyabban van a szeme, mint az őré. Ebben az esetben a hessznyíláson keresztül az őr nem csak kémlel, hanem lefelé nézve pillantja meg a rabot. Ez nem biztos, hogy lenézés, de az előzőekben kifejtettek szerint, ha az őr ebben a helyzetben a leggyakrabban lenézi a fogvatartottat, akkor a hessznyláson való benézése degradáló lesz a fogvatartott tudatában akkor is, ha nem nézte le a fogvatartottat. Ez társas értelemben is igaz:
- ha legtöbb őr lenézően néz be a hessznyíláson, akkor a rab tudatában az lesz, hogy a legtöbb őr lenézi őt, azaz ahhoz az őrhöz is így fog viszonyluni, aki esetleg nem nézi le őt;
- ha a rab általánosan úgy vélekedik, hogy az őrök lenézik őt, akkor sajnos egy szerepelvárás fog kialakulni, ami azt fogja eredményezni, hogy a többi őr is le fogja nézni a rabot.
Dispositif: A börtön építészeti struktúrája és a őr-rab interakció természete magában hordozza a lenézést. Az építészet és az interakció természete együttesen azt szüli, a börtönben a rab látszólag megalázkodik. A megalázkodás látszólagosságát az őrök észlelik, és még inkább arra törekednek, hogy a rabok valóságosan alázkodnajank meg. Ez egy olyan játék avagy emberi játszma, amelynek során a rabok igyekeznek meggyőzni a személyzetet, hogy megalázkodnak, az őrök pedig ennek a játéknak a hitelességét folyton kritikiai szemmel nézik. A börtön folyamatos lelki játék. Nem kellemes játék.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése