Tipikus magyar börtönkörnyezet: az emeletes ágy - az örök harc

Az emeletes ágy helye a képen  

Az emeletes ágy - a magyar börtönmítoszok egy ikonikus példája

A későbbiekben még biztos ki fogok egy különös jelenségre térni, hogy a rajzon lévő szimbólumok az ábrázolás technikája miatt lefedik vagy átfedik egymást. Itt is ezt láthatjuk. A korábban elemzett tiltott tárgyak rész belóg az emeletes ágy ábrázolásába, de - érdekes módon - az asztal körvonalai élesek, az ágy meg ködbe vész. Vagy rajztudásbeli hiány ez, vagy tényleg arról van szó, hogy az alkotó fejében a szimbólumok összefolynak és átfedik egymást. Ha alaposan megnézzük, az asztal és az ágy között nincsen mozgástér. Ez arra utal, hogy a magyar börtönökben óriási a túltelítettség. (Persze a rajz. kb. 2010-ben készült, most meg 2019 van...).

Az ágy ábrázolása több szempontból fontos még:

- a rajzon szereplő ágyak tipikus magyar, acél börtönágyak. Többszöri felújításon estek át. Leggyakrabban feketére vannak festve.  De akad belőlük fehér, világoszöld és drapp változat is. Az életkoruk legalább hatvan év.

- a börtönbeli - traumatikus - fogvatartottak közötti erőszak rituálé az emeletes ágyak miatt alakult ki a magyar börtönökben a hatvanas évek tájékán, ez a küzdelem az alsó ágyért beavatási rítus. Ez azt jelenti, hogy ki fell állni a zárkába újonnan belépőnek önmagáért, és ha alsó ágyon akar aludni, akkor bokszolni kell. Ez a szokás a börtönbeli szóbeszéd/mítosz/narratíva/diszkurzus szerint Tökölön a hatvanas években alakult ki.

Az alsó előnyei:

- nem kell felmászni, ha a fogvatartott pihenni akar. A rendszerváltás előtt sok magyar börtönben - és talán még később is - voltak háromemeletes ágyak.

Háromemeletes ágy egy illegálisan, egy magyar börtönben készített fényképen, amit véletlenül találtam a Facebookon, még 2012-ben. A képet szándékosan lekicsinyítettem, és torzítottam, valamint színesből fekete-fehérré alakítottam. A képen látszik a háromemeletes ágy.

- éjszaka és reggel az alsó ágyról jóval könnyebb vécére menni.

- az alsó ágy tulajdonosáé az ágyak közötti asztal is, hiszen mások csak a stokira ülhetnek az asztal mellé, az alsó ágyra való ülésért ilyenkor fizetni kell (pl. kisebb szolgálatokkal) vagy olyan rangot kell képviselni, hogy le lehessen ülni oda.

- az alsó ágy feletti ágydeszkába vagy az ágydeszkára különböző képeket, leveleket lehet rakni, azaz az alsó ágyas személynek több az élettere, több teret tud használni a zárkából.

- egy bizonyos életkor után (pl. negyven év) az alsó ágy - mondjuk egy gerincsérv esetén - szinte létszükséglet.

Az ágyon látszik a matrac, és a szintén tipikusan magyar műszálas pokróc is, ami anno az úttörő táborok része is volt. A börtönpokróc szürke vagy szürkéslila, és a rövidebb szélein ötcentis feket ecsíkok vannak. Természetesen a színek nem látszanak a rajzon.   

Dispositif: a börtönzsúfoltság által a fogvatartottak teste szinte érintkezik egymással. (Mindenkinek kényelmetlen a buszon vagy a villamoson a tömegben állni, de onnan le lehet szállni, egy-egy zárkaközösség meg évekig konstans maradhat.) A hatalom a testet tartja fogva, és mind inkább megalázza. Érhetetlen sokak számára, hogy az összezártság miért megalázó, de ugyanilyen a kényszerközösség is. Az emberi méltóság egy újkori eszme, ami a börtönökben nem nagyon él. A munkám során nagyon sok méltatlan helyzettel találkozom a fogvatartási helyeken. Úgy indulunk el vizsgálni, hogy azt feltételezzük, hogy a fogvatartási helyek rendben, jogszabályszerűen működnek, azonban ez nem mindig van így. Dispositif létének magja fordított: a megalázás intézményesülése alaphipotézis. 

Tiltott tárgyak az asztalon

A képen balról jobbra a következő tiltott tárgyak láthatók:

1. valamilyen kis nejlonzacskó, amiben feltehetőleg drog van
2. két kokain csík
3. mobiltelefon
4. a csik felszívásához használt rudacska vagy összetekert pénz
5. fecskendő és tű
6. kanál

Mindezen tárgyak, nyíltan - a tipikusan magyar - zárkaasztalon vannak. Ennek az ábrázolásnak nyilván az a célja, hogy a szemlélővel közölje, hogy a mobiltelefonok és a drogok bent vannak a börtönökben.

A mobiltelefon sematikus alakjából következtethetünk arra, hogy mikor készülhetett a rajz. A telefon feltehetőleg egy Nokia 6120-as vagy egy Nokia N95-ös, amik 2007-2009 tájékán voltak újabb telefonok. A telefonok közös jellemzője, hogy kamera volt rajtuk, és ezért különösen veszélyesek lehettek a börtönben, értékük pedig óriási volt.

Mindenképpen ellentmondás van az injekciós tű és a kokaincsíkok között, a kokaint ugyanis nem injektálják, ugyanakkor a kanál a heroin felforralásával való. Lehetséges, hogy a rajzoló csak a tiltott tárgyak könnyen elérhetőségét akarta szemléltetni.

A tiltott tárgyak mint szimbólumok

1. A mobiltelefon

Még a Rendőrtiszti Főiskolán vagy talán a váci bv-s tiszthelyettes képzőn halottam, hogy a magyar börtönökben az ötvenes években csak meghatározott számú sorból álló levelet lehetett írni. Ha a rab többet írt, akkor a nevelő megkérdezte, hogy az elejéből vagy a végéből vágjon le egy darabot, hogy valóban kijöjjön a sorok száma. Ma már korlátlan a levélírás lehetősége, és a fogvatartottak bármennyi levelet kaphatnak. A mai börtön levelezésnek érdekes módon a kábítószer-probléma vet gátat. Több esetben előfordult, hogy a beérkező levelekben kábító hatású anyag, új pszichoaktív anyag volt feloldva. Ezért egyes börtönökben úgy döntöttek, hogy a leveleket lefénymásolják, és a másolatot adják oda a fogvatartottnak. A jelenleg végzett munkámból eredően tudom, hogy így biztosan lát a személyzet minden egyes levelet, a fogvatartottak hozzátartozói egyre kevesebb olyan levelet küldenek, amelyben valamilyen intim részlet vagy fénykép található.

A levél és a telefon, vagy bármilyen olyan információcsere, ami által a fogvatartott a kintiekkel érintkezik, a külvilággal való kapcsolattartás része. A telefon sokkal intezívebb kapcsolatot enged meg a külvilággal, mint a levelezés, de nem mindig vizuális az általános értelemben. A telefon ugyanakkor személyes indulatokat szülhet, és a börtönbeli telefonálás szabályait nehéz betartatni, és óriási az igény a rendbontásra.

A magyar börtönökben 2015-től legális mobiltelefonok vannak, azaz maga a börtönszervezet adja a mobiltelefont a fogvatartottaknak. A használat szabályai még így is szigorúak, és a percdíja magasnak tűnik. A percdíjak árával az OPCAT NMM is foglakozott. Ilyen körülmények között elképzelhető, hogy még mindig becsempészik a teelfonokat a börtönbe.

Korábban számos helyen elemeztem ezt a képet:

A kép értelmezése szakértői fókuszcsoporton zajlott. Az egyikük azt mondta, hogy a rajzon olyan perspektívás torzulás van, ami arra enged következtetni, hogy a képet eredetileg egy mobiltelefonnal készítették, majd a képernyőről másolták le. A fenti kép szintén 2010 környékéről származik, amikor már voltak kamerás mobiltelefonok.

A mobiltelefonok ugyanakkor rendkívül veszélyesek a börtönben, és a szabályzásra szükség van, bármennyire is feltehető, hogy a évek múltán ez nevetségesnek fog tűnni, csakúgy mint az ötvenes évek levélellenőrzési gyakorlata manapság. A mobilokkal szerveztek már véres, sok áldozatot követelő börtönlázadásokat. Ilyen szempontból a mobiltelefon a börtönben nem csak státuszszimbólum, hanem veszélyes fegyver is. Katie Piper támadója a börtönbe csempészett mobiltelefonról továbbra is üzentgetett a kénsavval megtámadott hölgynek.

Az okostelefonoknak köszönhetően különféle börtönvideók láttak napvilágot, sokkal nagyobb betekintést engedve a börtön belső világába és szönyűségeibe, ezzel növelve a spektákulum jelenségét.
Videók kerültek fel az internetre, amelyeket brit börtönökben készítettek mobiltelefonnal, és bemutatják, hogy a fogvatartottak legal highs-okat használnak. Az egyik ilyen videón egy fogvatartott a földön fetreng és "agonizál" a viszonylag nagyobb Onley Börtönben.
Más videók börtönlázadásokat örökítenek meg belülről, valamint egy hirhedt képsoron Braziliában egy fogvatartottat több matracba csomagolva égetnek élve el egy börtönudvaron. Az utóbbi eset a Feira de Santana, észak-kelet braziliai börtönben történt 2016 májusában, a rajz keletkezése után sok évvel.
Foucault körülbelül úgy írta le a spektákulum fogalmát, hogy az egy olyan látnivaló, ami megerősíti a hatalmat a nyilvános kivégzés által, de részvétet ébreszt az áldozat iránt. A brazil börtönöket a gengek irányítják az SPT szerint is. Teljesen egyértelmű, hogy a nyilvános elégetés az adott geng hatalmát erősíti, és részvétet kelt az áldozat iránt - éppen a mobiltelefonos felvétel révén -, hiszen a videót rengetegen megnézték. Tudnivaló azonban, hogy a brazil rendőrségi korrupció és a börtöngengek tevékenysége szorosan összefügg. A legnagyobb brazil börtöngeng, a PCC önvédelmi formáció is.

Létezik egy olyan narratíva is, hogy a börtönökből illegális mobiltelefonokkal szervezik az idős emberek megtévesztését szolgáló csalásokat (ún. unokázós csalások) és zsarolásokat.

Dispositif: A mobiltelefon tiltását az állam szervezi, ellenőrzi, de mégis hiba csúszik a gépezetbe, és ezért a börtönök pokoli helynek tűnnek. Így, többszörösen közvetett módon, az állam nagyobb hatékonysággal képes a generális ellenőrzést kiterjeszteni, és a populista mozgalmak jobban ki tudják használni az elrettentő büntetőpolitikai retorikát.
A mobiltelefon nem lehet jelen a börtönben hanyagság és korrupció nélkül. A képen a mobiltelefon ábrázolása azt is jelenti, hogy ennek a fogvatartottak a tudatában vannak, és ezeknek az illegitim szabályszerűségeknek jobban engedelmeskednek, mint a jogszabályoknak. Ilyen módon a börtön nem rehabilitál, hanem visszakényszerít a bűnelkövetői életútra.

2. Kokain

A börtönben kockázat a kokain használata, mert egyrészt nagyon drága, másrészt a börtön a zárt jellege miatt nem az a közeg, ahol ezt a típusú drogot használni lehetne, elsősorban a drog hatásmechanizmusa miatt. Legalábbis ez volt az a narratíva, amit nekem - a látszólag a drogokhoz és azok hatásmechanizmusához értő őrszemélyzet - mondott 15 éve, 2005-ben, azonban egy 2014-es EMCDDA jelentés szerint a kokaint igenis fogyasztják a börtönben. Az a kevés tanulmány, ami a kérdéssel körülbelül 2010-ig foglakozik, nem említi a szert a börtönben való fogyasztás kapcsán. Erre a diszkurzív magyarázat az volt, hogy a fogvatartottaknak nincsen pénze, és nem tudják megvenni a drága drogokat. Pedig a kokain rövid hatása eufóriát okoz, növeli az önbizalmat és a szexualitást. Ezek kívánatos dolgok a börtönben, hiszen ezektől vannak a fogvatartottak megfosztva. Talán a szexualitást is beleértve teljesen érthető, hogy a börtönben a kokainra hatalmas kereslet van. Ha csak az SSS-t (élménykeresés skála) összetevőit szemléljük, egyértelmű, hogy a börtön szociális szerkezete vonzza a kokaint. Az élménykeresés és a pszichopátia között lévő többkomponenses kapcsolat vagy hasonlóság (indulatvezérlési problémák, drog és alkohol használat, szerencsejáték, kockázatkeresés, promiszkuitás, felelőtlenség, rossz unalomtűrés stb.) különösen riasztó annak a fényében, hogy a börtön zárt hely, hierarchikus társas struktúra és áldozat típusú rabok és a könnyen befolyásolható személyzet együttes tartózkodási helye.
A rajzon szinte biztos, hogy a gazdagság és a menőség kifejeződése a kokain ábrázolása. Valamilyen szempontból álmodozási is lehet, azaz egy olyan fajta önámítás, hogy a benti lét és a kinti nem különbözik egymástól, hiszen bent kokain is lehet.
Nem teljesen vehető ki a rajzon, hogy a kokaincsíkok alatt mi szerepel, de szinte biztos, hogy valamilyen szívóalkalmatosság. Lehetséges, hogy az alkotó a kis zacskóban is kokaint akart ábrázolni.

Dispositif:  A börtön általános vélekedés szerint olyan hely, ahol nyomorognak az emberek, rosszak a körülmények. Más nézetek szerint a börtön sokkal jobb hely, mint mondjuk egy szegény település marginalizálódott vagy szegregálódott része. Megint egy másik vélekedés szerint a társadalom számára igenis az a hasznos, ha a rabok rosszabb körülmények között vannak, mint a becsületes, de nem jómódú emberek. (Less eligibility.) Mind a három vélekedésben van igazság és van tévedés és előítélet is. Ha ezeket szétszedjük, elválasztjuk egymástól, nyilvánvaló az elnyomás manifesztációja:
- nyomor és rossz körülmények --- valódi és látszateredmények a börtönreform terén
- társadalmi problémák börtönbe küldése --- mobilizáció a gettó és a börtönök között
- társadalmi előítéletesség --- bűnözés a börtönben

3. Heroin

A heroin a leggyakrabban használt drog az európai börtönben (nem feltétlenül a magyar börtönökben).  A narratíva ugyanaz volt 15 éve, mint a kokainnál, hogy a magyar fogvatartottaknak nincs pénze megvenni a heroint, és így más pótszerekhez nyúlnak: korábban a klonazepámhoz, mostanság 2020 tájékán pedig az új pszichoaktív anyagokhoz. Ez a narratíva reálisabbnak tűnik, mint a kokain hiánya.
A fecskendő, tű és kanál parafelnáliák, azaz a drog fogyasztását lehetővé tévő eszközök. A kanál semmilyen szinten nem tiltott tárgy, a másik kettő tartása a jelenlegi magyar börtönökben szigorúan ellenőrzött engedélyhez kötött. Érdekes, hogy a kanál arra utal, hogy a börtön, ami a képen van európai börtön, ugyanis Európába inkább a dél-nyugat ázsiai heroin érkezik, amit savban kell feloldani és melegíteni kell.
A tű a börtönökben sajnos a fertőzést terjeszti (HIV, HCV), ezért kifejezetten veszélyes.

Dispositif: A börtön nem tud mit kezdeni a kábítószer-problémával, nem tud szisztematikusan fellépni az ártalmak ellen, sőt a börtön valahogyan a drogfogyasztói szubkultúrára nevel, ezzel mindinkább elősegíti a marginalizációt.              

A 35-ös szám - a megalázás művészete

A 35-ös szám a fogda ajtaján 

A két 35-ös szám elhelyezkedése az egész rajzon

A 35-ös szám a hessznyílás felett

Már-már lassan elértünk ahhoz a ponthoz, amikor a fogdarészt minden szempontból elemeztük. Feltűnő a rajzon, hogy számok szerepelnek rajta: egyszer a 42-es, kétszer a 35-ös, és egyszer a 18-as. A 42-es számot nagyon könnyen lehet kötni a Galaxis útikalauz stopposoknak című könyvhöz, amiben ez a szám ironkiusan jelképezi a Végső Választ, de szinte biztos, hogy ez nem játszott szerepet a rajz készítőjénél. Ha mégis szerepet játszott, akkor rendkívül kifinomult gondolokodásra utal. Ez nem ritka a fogvatartottak körében: magyar börtönrajzokon szerepelnek Bansky, Vincent Castiglia vagy Xarah von den Vielenregen alkotásainak másolatai. Nem elképzelhetetlen az utalás Douglas Adams-re. A 42-es szám annyira benne van a köztudtaban, hogy nem lehetetlen az ilyen párhuzam, de ez a párhuzam mégsem olyan erős, és nem is bizonyítható, mint a Bansky, a Castiglia vagy a Vielenregen kép esetében.

A fentiek miatt a 42-es számot nem elemeztük mint a kép szerves részét. Külön jelentsőge van a 18-as és a 35-ös számoknak. A 18-as számra a korébbiak során adtunk magyarázatot. Mivel a 35-ös szám kétszer is szerepel a rajzon, és kétszer is zárkák számára utal, alapos indokunk van arra, hogy azt feltételezzük, hogy a rajz készítőjének speciális élménye volt az adott börtön fogdarészlegének 35-ös zárkájában. Hogy milyen körülményeket talált ott, azt részleteztünk a rögzített szék, a fedetlen vécé és a patkányok szimbólumainak értelmezése közben.

A 35-ös szám ezen a rajzon a zárkaajtóhoz kötődik. Amikor a 35-ös számot az ajtó külső oldalán a hessznyílás felett látjuk (első kép), arra következtethetünk, hogy a fogdazárkájának ez a száma. Amikor a 35.ös számot szintén hessznyílás felett látjuk és a nyíláson egy a haragos személy néz be, arra követkzetethetünk, hogy a tekintet gazdája egy szigorú vagy ideges őr vagy esetleg egy rabtárs.

Tudnunk kell, hogy mi az a hessznyílás. A hessznyílás egy olyan kisebb ablak a zárkaajtón, amit kívülről lehet felnyitni, és be lehet nézni a zárkába. A hessznyílás funkciója az, hogy az őr meg tudjon győződni arról, hogy a fogvatartott nem tett kárt magában, vagy másban anélkül, hogy kinytná a zárkajtót. A zárkaajtót ugyanis nehezebb kinyitni, mint gondolnánk. A mai börtönökben a hessznyílás fő funkciója a szuicid prevenció. De a hessznyílás szimbóluma mégis az, hogy az őr bármikor betekinthet, és megtudhatja, hogy mi van bent, figyelhet, és akár fenyegethet is. Így érvényesül az, hogy a fogvatartott az őrök folyamatos ellenőrzése alatt áll.
A hessznyílás ugyanakkor különbözik a tátikától, ami az élelmiszer beadására szolgál. A tátika kézmagasságban, míg a hessznyílás szemmagasságban van. Ahhoz, hogy a fogvatartott a tátikán keresztül beszéljen az őrrel, a fogvatartottnak le kell hajolnia. Úgy akakult a börtönben a testtechnika, hogy a rab hajol le ebben az esetben, nem az őr. Ez a mozdulatsor nagyon gyakori interakció a börtönben és a megalázkodást szimbolizálja.
A hessznyíláshoz kapcsolódó interakció árnyaltabb, mint a tátika esetében. A hessznyíláson keresztül elsősorban az őr veszi fel a szemkontatktust. Nagyon veszélyes helyzet ez, ugyanis a rab az őr szemére támadhat. Magyar börtönben fordult elő, hogy egy partvisnyéllel egy rab egy másik rab szemét megsebesítette. Éppen ezért a hessznyílást gyakran üveg, műanyag vagy grillrács borítja, azaz nagyon ritka az olyan tisztán kivehető tekintet, mint ami a rajzon szerepel. Gesztusokat ezért rendkvíül nehéz azonosítani, azonban lehet azokat sejteni, ahogy a fenti rajzon is látható: az őr mérges, indulatos vagy ideges. A sejtés és sejtetés egyértelműen arra utal, hogy az interakció mögött a "látlak, tudom, hogy mitcsinálsz..." vagy a "majd mégvisszajövök, meglátod" szimbolikus kommunikációs tartalom áll, ami a fogvatartottban félelmet kelt. Fontos érteni: nem valóságos félelmet kelt, hanem szimbolikusat. A szimbolikus érzés itt azt jelenti, hogy az őr gesztusa ezer más dolgot jelenthet, azonban a félelemkeltés a legvalószínűbb. Azért a legvalószínűbb, mert a sejtés a valóság között nagyon kiterjedt az egyezés a korábban megtapasztalt interakciók alapján. Ha az őr korábban a hasonló helyzetekben mérges, ideges vagy indulatos volt, az egyszerű (klasszikus) kondicionálás alapján az a tudat alakul ki a fogvatartottban, hogy a betekintő őr ilyen.
Ha az őr betekint a hessznyíláson, a rab szintén nagy valószínúséggel szubmisszív helyzetben van, azaz fizikai értelemben alacsonyabban van a szeme, mint az őré. Ebben az esetben a hessznyíláson keresztül az őr nem csak kémlel, hanem lefelé nézve pillantja meg a rabot. Ez nem biztos, hogy lenézés, de az előzőekben kifejtettek szerint, ha az őr ebben a helyzetben a leggyakrabban lenézi a fogvatartottat, akkor a hessznyláson való benézése degradáló lesz a fogvatartott tudatában akkor is, ha nem nézte le a fogvatartottat. Ez társas értelemben is igaz:
- ha legtöbb őr lenézően néz be a hessznyíláson, akkor a rab tudatában az lesz, hogy a legtöbb őr lenézi őt, azaz ahhoz az őrhöz is így fog viszonyluni, aki esetleg nem nézi le őt;
- ha a rab általánosan úgy vélekedik, hogy az őrök lenézik őt, akkor sajnos egy szerepelvárás fog kialakulni, ami azt fogja eredményezni, hogy a többi őr is le fogja nézni a rabot.

Dispositif: A börtön építészeti struktúrája és a őr-rab interakció természete magában hordozza a lenézést. Az építészet és az interakció természete együttesen azt szüli, a börtönben a rab látszólag megalázkodik. A megalázkodás látszólagosságát az őrök észlelik, és még inkább arra törekednek, hogy a rabok valóságosan alázkodnajank meg. Ez egy olyan játék avagy emberi játszma, amelynek során a rabok igyekeznek meggyőzni a személyzetet, hogy megalázkodnak, az őrök pedig ennek a játéknak a hitelességét folyton kritikiai szemmel nézik. A börtön folyamatos lelki játék. Nem kellemes játék.

Patkányok a fogdán - "Csináljátok Juliával!"

A patkányok helye a nagy képen

Két patkány képe kinagyítva

Van pár olyan szimbólum a börtönrajzokokn, ami inkább csak azt kívánja szemléltetni, hogy mennyire rossz állapotban van a börtön, de a valóságban nincs ott, vagy csak alig tapasztalható. Ilyen  például a lehulló vakolat, amikor kilátszanak téglák.

Ezen a képen csodálatos képen például a tégla azt jelenti, hogy a lány a börtönben van, vagy a börtönön kívül, de az alany bent. A tégla maga a fal, ami tartja a rácsokat és elválaszt a vágyott vénusztól.

Ezen a kidolgozott és színes festményen a tégla azt is kifejezi, mint az előző képen, de nő helyett itt virág szerepel (ami lehet erotikus töltetű is). Azonban ezen a képen jelen van a hulló vakolat is, ami azt kívánja közvetíteni, hogy a börtön omladozik. Nem arról van szó, hogy a börtönt szétfeszíti a rabok szabadságvágya, hanem inkább arról, hogy a börtön állapota, a feltételek, embertelenek. E tekinetetben a téglák ábrázolása alig különbözik a patkányétól.

Tehát a patkány ábrázolása az embertelen lakhatási körülményekre utal. A legtöbb börtönben a fogdák sötét és nedves helyek, mint korábban írtuk, a földszinten vannak, ahol nagyobb valószínűséggel bukkanak fel a patkányok.

A patkány sok szempontból kötődik a kínzáshoz. Több szépirodalmi műben jelenik meg (1984, Amerikai pszichó), de a Trónok harcában is. Ezekben a jelenetekben a patkányok szétrágcsálják az embereket. Egyes jelentések szerint a patkány általi kínzás a huszadik században előfordult dél-amerikai országokban. Nem valószínű, hogy ezek a brutális jelenetek megfordultak a rajz alkotójának fejében, de ezt kizárni sem lehet. Az Amerikai pszichó rendkívül gonosz és elvetemült, míg az 1984 szintén gonosz és elvetelmült, de az államgépezetet is rendkívüli erővel ábrázolja. Ez a kapocs a Disposiffal.

Más jelentések arról számolnak be, hogy egyes brit börtönökben igenis vannak patkányok, és azok PTSD-t, szorongási rohamot és depressziót okoznak  fogvatartottaknak. Amikor egy brit fogvatartott panaszkodott a patkányok miatt, az őrök azt mondták neki, hogy "ez nem szálloda, hanem azért került ide, hogy megbüntessék". A 2016-os portugáliai CPT látogatás a lisszaboni börtönben talált patkányokat.

A patkányok jelenle a börtönben azt is jelenti, hogy az embernek az állatokkal kell megküzdenie, mint egy olyan világban, amikor még nem létezett gondolkodó ember (kb. 70 ezer évvel ezelőtt), és az ember az állatokkal egyfolytában harcban állt a létért való küzdelemben (Y. N. Harari: Sapiens, az emberiség rövid története, 17.oldal). Ilyen szempontból ki lehet azt mondani, hogy a börtönökben tapasztalható emberi élmény fosszilis, azaz a börtönben olyan emberi egzisztenciális körülmények vannak, mint a társadalmak előtti időkben. Ezt korábban is kimutattam a börtönbeli szexuális depriváció okán.

Dispositif: az állam nem direkt módon kínoz a patkánnyal, ahogy a százegyes szobában történik az 1984-ben, és nem is olyan bestiális módon végez az állam az áldozattal, mint Bateman a lánnyal az Amerikai pszichóban, hanem az állam módszere indirekt. Ez azt jelenti, hogy az állam passzívan hagyja, hogy patkányok legyenek a börtönökben. Nem kell mondani, hogy a börtön zárt hely, és hogy a legtöbb börtönben sokan vannak, és többen vagy sűrűbben vannak az emberek a börtönökben, mint egyéb helyeken. Éppen ezért az indirekt és passzív magatartás az állam részéről egy igen manifeszt dispositif szál, vagy egy különösen gonosz elem a gépezetben. Az is döbbenetes, hogy a patkányokat a börtönökben igyekeznek kiirtani, de ez nem sikerül, és lehetetlen megtalálni a felelőst. Az egymásra mutogatás ilyen szempontból a dispositif ugyanolyan eleme, mint a patkány jelenléte a börtönökben (vagy egyéb állami fenntartású intézményekben pl. kórházakban).    

A fogda vécéje - a nyilvános megszégyenítés egyik szimbóluma

A nyitott vécécsésze ábrázolása az egész rajzon

A vécécsésze kiemelve

Mint arra a korábbiakban kitértünk, a börtönökben a fogdák berendezési tárgyai nagyon eltérnek a börtön általános körletein található berendezési tárgyaktól, és a hétköznapi embereke lakásában lévő tárgyaktól egyaránt.

A középkori festett ikonokon gyakran láthatók azok a szimbólumok, amelyekkel a szent embereket megkínozták. Azt egyik ilyen közismert kép Szent Appolónia portréja, akit egy harapófogval szoktak ábrázolni. Kínzatói erőszakkal kihúzták a fogait, mert pogány bálványokat rombolt le. Szent Lúciát is a nyakába szúrt tőrrel és a kinyomott szemeivel együtt ábrázolják sok ikonon. 

Szinte biztos, hogy itt is ugyanúgy, mint az ikonokon, a szenvedés szimbolizációja miatt, a valóság illusztrálásaként, mintegy felsorolás szerűen szerepel a vécé a képen. Ilyen jellegű börtönrajzokat máshol is lehet látni. A vécé sok szenvedést okoz a raboknak a modern börtönökben. Egyrészt nagyon gyakran található egy légtérben a fekhellyel, az asztallal és az ággyal. Másrészt többes elhelyezésű zárkákban gyakran 4-5, sőt húsz embernek kell egy vécén osztoznia. A börtönök néha leromlott állapota miatt a vécécsészék gyakran rendkívül szennyesek és undort keltenek. A fogdákon sok fogvatartott fordul meg egymás után, ezért a fertőzés veszélye is igen nagy.

A fogdákban a vécé nem lehet elkerített, mert elbújhat a fogvatartott, és kárt tehet magában, ugyanakkor - egyes érvelések alapján - fedhető sem lehet, mert elrejthet oda valamit a fogvatartott. Mindemellett a CPT szerint a fogdákban elhelyezett CCTV kamerák képét pixelizálni kell a személyes szféra sértetlensége miatt.

Dispositif: a szagok, a rossz higiénés körülmények, a fertőzésveszély és a kényszített kitárulkozás (nyilvános vagy megfigyelt székelés és vizelés) olyan gyötrelmet okoz a fogvatartottaknak, ami nem köztudott. Ezzel az eszközzel a hatalom mintegy összemorzsolja a fogvatartott emberi méltóságát. Magam is találkoztam több fogvatartottal, akik arról nyilatkoztak, hogy mennyire szégyenteljes ez a helyzet. Úgy tűnik, hogy a praktikus biztonsági funkciók mellett a börtönökben - többek között - a nem szeparált vécén keresztül megvalósul a nyilvános megszégyenítés diszfunkciója is.  

A rögzített stoki

A rögzített stoki kinagyítva

A képen elfoglalt helye

Az átlagos ember átlagos otthonában nincsenek a padlóhoz rögzítve a beredezési tárgyak, a könnyebb bútorok mozgathatók. Rögzítésre azért van szükség, mert mondjuk csövek futnak a bútorban (pl. a konyhában) vagy a szekrényt a falhoz kell csavarozni, hogy ne boruljon le. A rögzítés célja az állagmegóvás és a biztonság.

A börtönben, különösen az elkülönítésre szolgáló helyiségekben, szinte minden börtönben azt látjuk, hogy a bútordarabok rögzítve vannak a padlóhoz. Ennek a kövekkező az indoka:

- a fogvatartott ne tudjon kárt tenni magában

- ne tudjon másban sem kárt tenni

- ne tudjon törni-zúzni

Ezek teljesen logikus és praktikus érvek egy börtön biztonságos működéséhez, és más helyeken is vannak rögzített bútorok, például rendőrségi fogdákon, pszichiátriákon, nevelőintézetekben, de repülőtereken, iskolákban is, amik elvileg nem fogvatartási helyek. Szociológiai értelemben ezeknek a bútoroknak az a funkciójuk, hogy a személyeket korlátozzák a mozgásukban, és megakadályozzák, hogy olyat tegyenek, ami által kivonhatják magukat a hatóságok felügyelete alól. Ha például egy nem rögzített székkel valaki a börtönben olyan súlyosan károsítja meg magát, hogy kórházba kell szállítani, máris el tudja érni azt, hogy a fogvatartási körülményei lazuljanak.

Kérdés az, hogy mennyisre képes az adott tárgy betölteni ezt a funkciót?

A képen látható szék váza acélból van, az ülőkéje pedig általában kemény fából. A fa gyúlékony, ezért veszélyes, a gyakran sarkos és éles acélváz pedig kifejezetten veszélyes lehet, mert:

- a fogvatartott le tudja fejelni,

- vagy rá tud lökni valakit,

- vagy, ha le kell fogni, dulakodás közben bárki megsérülhet.

Érdekes módon azonban ennek a széknek ott kell lennie a fogdában, hogy a fogvatartott rá tudjon ülni, és egyébként szabályok írják elő, milyen berendezési tárgyakkal kell ellátni egy ilyen helyiséget.

Újabb börtönökben az ilyen ülő alkalmastosságok, az asztal lábából lógnak ki, kerek alakúak, az élük tompa, és a felületük kisebb. Ilyen székeket amerikában és Nyugat-európában lehet látni. Ezek a tárgyak nem tűzveszélyesek, valamint nem alkalmasak önkárosításra és támadásra.

Külön gond, hogy a fogdahelyiségekbe nagyon nehezen lehet CCTV kamerákat szerelni. Ezeken keresztül lehetne a fogvatartottat figyelni. Bizonyos helyzetekben kifejezetten kell a kamerás megfigyelés, de ez pszichés szempontból rendkívül kényes helyzeteket teremthet:

- a fogvatartott nem tud önkielégítést végezni

- érzi az állandó megfigyelést, ami teljesen természetes állapot

- és esetleg hozzászokhat a megfigyeléhez, és nem fogja érdekelni, ami viszint veszélyes jelenség a mentális állapot szempontjából

- a vécé használat és a CCTV kamera kapcsolatára még kitérünk később, ez is jelentős probléma

- gondot okoz továbbá, hogy a képet figyelni is kell, és a személyzet is kimerül a képernyők bámulásától

Dispositif:

A rögzített bútorok tovább csökkentik a mozgásszabadságot, és ennek következtében valamilyen szempontból kényelmetlen testpozíciókat kényszerítenek a fogvatartottakra, ami nagyon hasonlít a stressz-pozícióra, ami agressziót eredményezhet. Azaz: nem csak az elkülönítés valósul meg, hanem lelki és testi diszkomfort is társul az izolációhoz a rögzített bútorok miatt.    

A fogdahelyiség szellőző

Jelen blog nem kifejezetten a magyar börtönvilágról szól, hanem a börtön szimbólumrendszeréről, azonban nem lehet attól elvonatkoztatni, hogy a rajz feltehetőleg egy magyar börtönben/ről készült. Nem célom a magyar börtönrendszer kritizálása és a szolgálati titkok megsértése sem, ezért nem tehetek itt közzé olyan tényeket, amelyek konkrét helyszínnel kacsolatosak, és bármilyen módon veszélyeztetik bármelyik magyar börtön biztonságát és rendjét.

A képen ez a részlet bal oldalon, a középtájon látható, és az eddig elemzett szimbólumokkal ellentétben jellegzetesen magyar. A magyar börtönök többségére 2010 (és talán 2019-ben is) táján az volt jellemző, hogy a fogdahelyiségek, ahol a fogvatartottakat elkülönítik a többiektől, a jellegzetesen a XIX. század végén épült börtönépületek földszintjén kaptak helyet. A helyiségek fűtését és szellőzést rendkívül nehéz munka volt megteremteni vagy renoválni. A képen látható fűtésrács magyar jellegzetesség, és arra utal, hogy a rajz készítője nagyon jól ismeri a magyar a börtönvilágot. A rács egy lyuggatott acéllemez, ami mögött a fűtőtest helyezkedik el.

A fogda ingerszegény környezet, ezért ez az a hely a börtönben, ahol a legtöbb falfirka található, mert a fogvatartottak igyekeznek elütni valahogy az időt.

Magam is beszéltem több fogvatartottal, akik hallucinációhoz hasonló élményekről számoltak be a fogdán. Az egyikük azt mondta,hogy éppen egy ilyen rács mögül hallott titokzatos hangokat, meg patkányok kaparászását.

Dispositif: A régi börtönök, tömlöcök mindig a pincékben voltak. Ennek a néha kimondott célja a fogvatartottak embertelen körülmények között való tartása volt azzal a céllal, hogy a fogvatartott ne érezze jól magát. Ez a jellegzetesség a mai napig fentmaradt a világ azon börtöneiben, ahol a fogdák a földszinten, a szaniterben vagy esetleg a pincében vannak.

Az emberi jogok és a diszpozíció összefüggését alátámasztóan az elkülönítés kapcsán részletes dokumentumot publikált a CPT és Juan Méndez, az ENSZ speciális jelentéstevője is.

A börtönszemélyzet és a rabok együtt, saját erővel kényszerülnek megoldani egy olyan helyzetet, ami embertelen bánásmódhoz vezet. A társadalom nem képes olyan rendszert/berendezkedést létrehozni, ami támogatná a humánus(abb) börtön létrejöttét.

18 tetoválás

Szinte biztos, hogy a salvadori eredetű Barrio 18 (Dieciocho) nevű gengre utal. A magyar börtöntársadalom a 18-at szinte biztos, hogy a La Vida Loca című, 2008-as filmből ismeri.

Dispositif: Ha csak azt nézzük, hogy milyen jelenségek összpontosulnak a La Vida Locá-ban, elég egyértelmű a hatalomgépezet nyomása. Ha ezeket érzik magukon a börtönlakók (jelen esetben érezték Magyarországon 2010 környékén...), akkor súlyosan megrongálódott a szociális háló.

A követekező elemek láthatók a filmben:

- a gyerekek kimaradnak az iskolából, és ezért nem kapnak később megfelelő munkát
- a munka nehézsége és egyéb más tényezők (kriminalitás, drog) a nők arra kényszerülnek, hogy egyedül neveljék a gyerekeiket
- a gengek közötti összecsapásokat a brutalitás jellemzi (ez nem olyan szintű Magyarországon, mint El Sakvadorban)
- a rendőrség egyre inkább elvonul a probléma elől, a feladatait előítéletek és inkompetenecia jellemzi
- a fiatalok magukra maradnak, és elsősorban ők azok, akik belekeverednek a harcokba, amikből nincs kiszállás
- a gengtagok kézjegyekkel kommunikálnak, a kézjegyek még a temetésen is megjelennek (ilyet Magyarországon nem láttam/hallottam)
- a drogprobléma, a halálkultusz, tetoválás és a geng egy nagyobb jelenség része, azaz egy nagyobb rendszer egyik oldala, a másik oldalon a hatalom áll (nem lehet csodálkozni a rendvédelmi szervek machiavellinizmusán)
- a rendőrség a szegényeket látszólag ok nélkül viszi el/be
- a bandatagság nagyobb intergációs erővel bír, mint az állami reintegráció
- az integritást a testvériség adja
- a problémával foglalkozó civil szervezetek ellen fellép az állam
- és egy érdekes momentum: a fiatalok gépiesen veszik le az övüket, és adják oda a szeretteiknek, amikor elviszi őket a rendőrség

Omerta

Omerta, a hallgatás kódja. Több kriminológiai vetülete és ehhez fűződő játékszabálya van ennek a szimbólumnak:

- nem teszek feljelentést mást bűnelkövetővel szemben

- nem vallok másra a büntető eljárásban

- nem vamzerkedek a börtönben

A börtönben leginkább az utolsó tartalmat hordozza ez a szimbólum, de erősen jelen van az első és a második is.

Rutinos rendőrök nyilván tudják, hogy egyes őrizetesek azért nem vallanak a másikra, mert attól tartanak, hogy a börtönben fogják megbosszulni a tettüket. Az Omerta (omertá) jelensége átszövi a börtönt. Sokszor mondják a fogvatartottak, hogy a vamzerkedés a legsúlyosabban büntetendő tett a börtönben. Ennek ellenére nem a vamezerek, hanem a pedofílok és a köcsögök állnak a börtönbeli ranglétra legalján.

Az omerta szó a spanyol Hombredad  szóból ered, aminek a jelentése emberség, humanitás.

Az omerta megtörtése nem az egyént sérti a legjobban, hanem a közösséget, azaz a genget.

A hallgatás kódja valamilyen szinten minden szervezetet jellemez. Ilyenek a banki titkok, az orvosi titok, a szolgálati titok, az államtitok, az üzleti vagy úgyvédi titok, vagy a jogvédelemben használt módszer: a bizalmas interjú.

Az információk önmagában nem érnek semmit. Egy inuit grönlandi ember nem érne semmit azzal az információval, hogy ki csempészte be a drogot egy magyar börtönbe. Az információ tehát államfüggő vagy társadalomfüggő. Ugyanakkor társas jelenség is, mert egy magyar bolti eladó sem tud mit kezdeni a drogról szóló információval. Minél közelebb van a személy a börtön világához vagy az adott börtön világához, vagy az információ valódi forrásához, annál értékesebb a tudása, és annál nagyobb bűn a szivárogtatás, azaz a vamzerkedés.

A magyar fogvatartottak a Keresztapa című filmből ismerik az Omerta kifejezést és a mögötte húzódó szellemiséget.

Dispositif: A hallgatás kódja a geng védelmi pajzsa, ami azért fejlődik ki, hogy a hatóságok ne lássanak bele a folyamatokba.

Imára tartott kéz bilincsben

Az imára tartott kéz rendkívül gyakori szimbólum a börtönrajzokon. Megbilincselt kézzel nem sok mindent lehet tenni, de imádkozni lehet. A szimbólum nem azt jelenti, hogy a rabok egyfolytában meg lennének bilincselve. Az igazság az, hogy a börtönben igen ritkán vannak hosszabb ideig megbilincselve a személyek.

A szimbólumban alapvető ellentmondás feszül:

- börtönben vagyok, bűnös vagyok, nem vagyok szabad, meg vagyok bilincselve, de mégis imádkozom/fohászkodom belül az irgalomért

A börtönben soha nem lehet látni olyat, hogy valaki meg van bilincselve, imádkozik, és az ujjait a szájához emeli. Egyes értelemzések szerint ez a (tetoválás)szimbólum azt akarja jelezni, hogy csak "Isten ítélhet meg engem" (Only God Can Judge Me - Egy 1996-os Tupac dal).

Mit jelent ez?

- az egész életem során olyan emberekkel találkoztam, akik nem ismertek eléggé, nem ismerték a hátterem, és így ítélkeztek felettem

- kiégtem attól, hogy az emberek nem érdeklődnek igazán, és elítélnek (akár bírók, rendőrök, családtagok, őrök)

A több helyen megjelenő bilincselt és imádkozó kéz remek példa az antropológiai homológiára.

A rajz viszont mintha azt is ki akarná fejezni, hogy a szelídség akkor is jelen van az emberben, ha meg van bilincselve, azaz: nem mindenki elvetemült a börtönben.

Egyébként azt is érdemes észrevenni, hogy a a bilincs viszonylag modern, nincsnek rajta láncok, hanem zsanéros.

Az imára kulcsolt kéznek szexuális deprivációra utaló jelentéstartalma is van a börtönrajzokon. Ezen a képen egy fiatal apáca kéztartása utal a női nemiszervre. Ezen a képen pedig az imádkozás, a szentség és az erotika teljes mértékben keveredik, de van benne szexuális szubmisszió és objektifikáció is. 

Dispositif: Szinte ugyanaz a disposotif itt, mint amit a Tupac dal szövege sugall. A bűnelkövető azt kéri a hatóságoktól, hogy nézzen azokra az embertömegekre, akik ugyanolyan átkozottak, mint ő. A bűnelkövető ugyanakkor tudja, hogy ez nem lehetséges, mert olyan ez a helyzet, mintha két külön világban élnének, ahol minden mást jelent. Mást jelent a hit, a becsület, a bűn, az akarat, a cél, a család és így tovább.

Ismét a Korintusi levélből egy részlet:1. Korintus 4:5 "Azért ne mondjatok ítéletet senkiről idő előtt, vagyis mielőtt az Úr eljön! Várjátok meg őt! Ő majd rávilágít arra, amit ma még a sötétség takar el a szemünk elől. Napvilágra hozza még a szív legrejtettebb szándékait is. Akkor majd Istentől kapja meg mindenki az őt megillető dicséretet."

Érdekes párhuzam ugyanakkor az egyik Olaszliszkai elkövetőt, H. Dezsőt az Index munkatársai nagyon hasonló pózban fényképezték le.

H. Dezső a debreceni másodfokú tárgyaláson 2009. november 30-án. 

Fotó: Barakonyi Szabolcs / Index

H. Dezső 2009. november 30-án kapta meg a jogerős börtönbüntetését (17 év fegyház), amiből 2019. július 15-én szabadult feltételesen. A képen az ítélethirdetésen látható, körülbelül abban az időszakban, amikor az elemzett börtönrajz készült. Korántsem állítom, hogy a fényképnek bármilyen köze lehet a rajzhoz, de teljesen nem lehet kizárni.
Az Index fényképén H. Dezső nem egészen olyan testtartásban van, mint a rajzon lévő férfi. H. Dezső inkább megbánó gesztust tanúsít, nem imára kulcsolja a kezét.  

Könnycsepp tetoválás

A szemek alatti börtön könnycsepp tetoválás sok mindent jelenthet:

- a leggyakoribb megfejtés az, hogy az illető embert ölt (a saját tapasztalatom szerint ez nem igaz)

- szintén gyakori interpretáció, hogy a könnyek pusztán a börtönben lehúzott köröket jelentik

- de azt is jelethetik, hogy a fogvatartottat elhagyta valaki, vagy elvesztett valakit

Az utóbbi két jelentés a deprivációra utal. A szabad világ annál jobban veszti el a régebbi vagy eredeti jelentését, minél több ember tűnik el belőle. A kinti világot azokkal a személyekkel fenttartott interakciók jelentik, akikkel korábban a fogvatartott kapcsolatban állt. A jó kinti világ a jó kapcsolatok összesége. Ez a jó kinti világ merőben különbözik a börtön világától, de valahogyan mégiscsak a börtön eleme, mert a börtönbeli szelf-reperezentációs hatások miatt torzul.

Sok rab "vetít" a kinti világról, azaz ferdít, nem azt mondja el, ami a valóság. Hogy ezt a kreaált valóságot alátámassza, nagyon is leképzelhető, hogy egy jól értelmezhető szimbólumhoz nyúl: tetoválást készíttet.

Tehát az is lehetséges, hogy a könnycsepp tetoválás csupán a fogvatartott vágyait, félelmeit, álmait fejezi ki.

A könnycsepp nem ott jelenik meg, ahol a valóságban szokott, azz orrnál, hanem a szemek külső oldalánál. Emiatt a tetoválás még inkább szimbólikus.

Dispositif: A társadalom az igazságot úgy veszi el a fogvatartottól, hogy a legelemibb szükségleteiről is hazudni kényszeríti. Nincs teljes igazság, de az igazság még részleges sem lehet. Színjáték és látványosság a börtönbeli haverkodás.

Idézet a Bibliából:1. Korintus 4:9: "Úgy gondolom, Isten nekünk, apostoloknak az utolsó helyet adta. Mindenki szeme láttára odaállított bennünket, mint akiket már halálra ítéltek. Így az egész világ bennünket néz — az angyalok is, meg az emberek is."
Allítólag ezeket a szavakat kezdte mondani Edmund Campion, 1581-ben, a brutális kivégzése előtt.Talán innen ered Foucault spektákulum (ti. az egész világ bennünket néz) fogalma.       

Menő hajvágás

A magyar börtönökben 2010 környékén jelent meg ez a hajviselet, ami jellegében és mögöttes tartalmában merőben ellentmond a kopasz hajviseletnek. A kopaszság a skinhead-ekhez köthető, bár nem hívják így őket a magyar börtönvilágban, a fenti hajviselet pedig a kigyúrt, uralkodó típusú személyekhez, aki nem biztos, hogy romák.

Persze létezik olyan is, hogy éppen a vékonydongájú raboknak van ilyen haja.

Dispositif: A hatalom megosztja az embereket a börtönben, akik között éles konfliktusok generálódnak. (Divide et impera)   

Mária tetoválás az 1. alakon

Nem vagyok benne teljesen biztos, de nagyon úgy tűnik, hogy ez egy Mária-ábrázolás. Mária a képen imádkozik. Sokféle Mária ábrázolás létezik, az imádkozás a közbenjárásra utal. Amennyiben ezt a tartalmat úgy értelmezzük, hogy egyfajta hiányt tölt be, akkor a védelem hiányára gondolhatunk.

Érdemes megfigyelni, hogy a teljes képen nagyon kepés női szimbólum. "A női princípium egy szemléletmód. Kiindulópontja, hogy minden élet forrása a nő, mindenki egy anyától születik, minden megnyilvánult a teremtés által nyer anyagi formát, és a teremtés letéteményesei a nők az anyagi világban." - írja F. Tóth Gabriella. Ugyanakkor azt is kiemeli, hogy a női princípium fontos része a "szeszély", amitől retteg a racionális világ. És valóban, mintha a teljes kép rendkívül tudatos lenne, nem enged meg semmilyen szeszélyt, ez a férfiak világa.
Sok börtönrajzon a nő csak mint szexuális tárgy jelenik meg. Ezen a rajzon mégis szentként, anyaként szerepel.
Egy hosszabb gondolatsorral levezethető, hogy pár fogvatartottnak csak a megszületés és az anya jeenti azt, amiben biztos lehet, hogy jó dolog történt vele. Ez rendkívül szomorú.

Dispositif: A hatalom a devianciát genereációkon keresztül tartja fent olyan módon, hogy ellehetetleníti a gyermek családban való neveltetését, és mind közelebb kerül a gyermek az intézményekhez, és egyre távolabb a családtól. Ezek a gyermekek a későbbikeben szintén "csonka családokat" fognak alapítani, az ő gyermekük is nagy eséllyel kerül intézménybe. Az állam ezt a folyamatot a gondoskodó kötelesség oldaláról szemléli. A gépezet részei azok az emberek is, akik az intézményekben dolgoznak a kliensekkel. Ez a társadalom testén való hatalomgyakorlás nagyon fontos eszköze. Vannak végállomások ebben a folyamatban: börtön, drog.     

Jézus tetoválás

Sok börtönrajzon jelenik meg a megváltó Jézus. A bűntől megszabadító Jézus a rabtársadalom fejében azt jelenti, hogy az állam vagy a társadalom elítélhet, de a legfőbb érték mégsem ítél el, hanem megvált.

A tetováláson Jézus a kereszten jelenik meg. Ez azt jelenti, hogy Jézus elveszi a világ bűneit, és ezzel azonosulnak a fogvatartottak, úgy gondolják, hogy ők veszik el a világ bűneit.

Dispositif: a véleményem szerint a Jézus tetoválás szimbólumrendszere egyértelműen a katolikus kultúrára utal. A rab úgy fogja fel ezt a társadalmat, ami elvileg Jézus tanításaira épül, de mégis elítéli őt, mert az emberi gyarlóság vaksága miatt, a nemtörődömség okán, a rab börtönbe kerül. 

A kés

Az 1. alak jobb kezében egy éles kés van, amit az öklében tart. A kés szablyaszerű és hegyes. Az alak tartásából ítélve a kés támadásra szolgál.

A börtönökben az ilyen kés tiltott tárgy, és fokozottan veszélyes a biztonságra. Bármennyire is tiltott tárgy az ilyen kés, a börtönben mindig jelen van. Ez és sok más hasonló tény arra utal, hogy a börtönben végzett biztonsági munka nem lehet teljes hatékonyságú. Ez nem azt jelenti, hogy a börtönben nem szükséges biztonsági munkát végezni, azonban az ebbe a munkába vetett totális hit káros, és félrevezető lehet. A társadalom úgy vélekedik a börtönről, hogy az egy totális intézmény, de a börtön korántsem az. Jogvédő civilek úgy gondolhatják, hogy a börtön totális intzémény, mert olyan mértékben nyomja el a fogvatartottakat, ami már nem megengedett. Ebben a tekintetben egyet lehet érteni a civil szervezetekekkel, hiszen minden nem megengedett (illegitim) elnyomás a dispositif része. Az illegtim szót itt több értelemben lehet használni:

- törvénytelen

- nem egyezik az elvárásokkal

Az utóbbi értelemben a kés jelenléte a börtönben nem egyezik a társadalmi elvárásokkal, de mégis jelen van, ezért illegim, amellett, hogy illegális is.

Nem el fogadott, törvénytelen, veszélyes. Ezt jelenti a kés. A motiváció mögötte a kitörés vágya.

Dispositif: Mégis akkor mi tartja fent a hatalmat a börtönben, ha nem a biztonság? A biztonság tökéletlen, mégis elnyomottak a fogvatartottak. Ez két olyan tény, ami egymásnak élesen ellentmond. Úgy fejthetjük meg ezt a rejtvényt, hogy nagyobb látószögből szemléljük a problémát. A biztonság tökéletlensége és a rabok elnyomatottsága egy rendszert alkot, vagy egy dinamikus rendszer részeit képezi ez a két jelenség.

Még legalább három koncentrikus "pajzs" védi ezt a rendszert az összeomlástól (pl. kitörtéssel végződő börtönlázadás)

- jogrendszer

- államgépezet

- társadalom/hatalom

Mindhárom "pajzs" a dipositif része. Ha ezek összeomlanának, maga az állam szűnne meg létezni, ami lehetetlennek tűnik.

A börtön "zárt" rendszerén belül még más elemek is támogatják azt, hogy a "kés" és a rabok elnyomása együttesen jelen legyen, ezek:

- a rabok és az őrök közötti nem elfogadott/megengedett szövetségek

- a rabok állandó jelenléte a börtönben az őrökkel szemben

- a rabok csoportjai (gengek) közötti ellentétek

- mindenféle depriváció és kínálathiány

Két pisztoly tetoválás

A rácson kilépő alak hasán, az öv és a VL tetoválás között van egy halvány tetoválás, ami két pisztolyt ábrázol, ahogy lefelé mutatva érintik a csöveik végével egymást. Elég gyakori tetoválás szimbólumról van szó.

Egy értelmezés szerint a hatalom iránti éhséget fejezi ki a pisztolytetoválás, de minden bizonnyal kapacsolatban van a szexualitással, a férfierővel és az agresszivitással.

Több börtönrajzon megjelenik a pisztoly mint fenyegetés, sötét múlt, vagy a család elleni erő. Korábban nem foglalkoztam vele sokat.

A börtönőrökkel szemben a pisztoly szimbóluma azt is jelentheti, hogy "nálam van az igazi fegyver".  (A körletre nem lehet fegyvert bevinni.)

Gengharc szempontjából a pisztoly azt jelenti, "hogy nem felejtünk", "ha kell, bosszút állunk".

Dispositif: 

1. A hatalom adminisztráción keresztül nyom el, e mögött biztosan állnak fegyverek, de leginkább a törvények. Ez ellen illegális fegyverrel lehet jelképesen fellépni. Ténylegesen nem lehet fellépni a túlerővel szemben.

2. A hatalom a javak központosításával fegyveres konfliktust generálhat az elnyomott csoportok között.    

Vatos Locos (VL) tetoválás

A Vatos Locos jelenséggel nagyon sokat foglalkoztam korábban, és kijelenthetem, hogy 2010-2014 környékén a magyar börtönökben a VL a roma összefogás egyik legfontosabb szimbóluma volt. Nem tudom, hogy jelenleg mi a helyzet, mert kevésbé férek hozzá a börtönökhöz és a börtönkultúrához.

Egészen röviden elmondtható, hogy a VL kultusz gyökere a Vér kötelez című film. Az 1993-ban készült film két tartalmi pontja nagyon érdekes a témánk szempontjából:

- a filmben az utcán megalakított geng (VL)

- és a San Quentin börtönben uralkodó geng (La Onda).

A személyes becslésem szerint a teljes magyar börtönnépesség mintegy negyede volt valamilyen kapcsolatban a magyar VL csoportosulással, vagy legalább fontos identitásnak érezte a VL-t a 2010-es évek elején.

Dispositif: 

1. Az állami címkézés, stigmatizáció és szegregáció transzgenerációs traumákon keresztül érvényesül a fogvatartottakon.

2. A média és a szubkultúra közötti interakció szövete globális kapcsolatokat teremt a deviáns magatartások között. A hatóságok ezekre a jelenségekre kultúránként ugyanúgy, vagy nagyon hasonlóan reagálnak.     

Kereszt a mellkason

A mellkason lévő kereszt fontos börtönszimbólum. Egy amerikai értelmezés szerint inkább orosz börtönökben látható tetoválás. A jelentése a régebbi magyar szleng szerint: sitiprinc, az újabb szleng szerint: jógyerek.

A magyar - és a térségbeli (Balkán) - országokban azonban az ekkora nagyságú kereszet - legalábbis a szélsőjobboldali címkézők szerint - a romaságra utal.

Még szélesebb körben az (arany)kereszt lehet utalás a hip hop kultúrára is. Ennek a lényege a jólét hangsúlyozása, és bizonyos értelemben a nem tiszta pénz megtartása. (Bár lehet, hogy ez is sztereotípiákon alapul.)

A meglátásom szerint a kereszt és a börtön közötti kapcsolat jóval mélyebb a fentieknél. A börtön maga a kereszt. Sok börtön - akár a templomok is - felülről nézve kereszt alakúak.

A rózsafüzéren lévő (műanyag, csont) kereszt valamilyen szinten köthető a Mara Salvatruchához. Ez utóbbi szintén a médián keresztül került a magyar fogvatartottak tudatába.

Dispositif: Az állam, és az uralkodó réteg elnyom, de a szent szent marad. Van olyan része az emberi tudatnak, ami nem nyomható el, nem törhető meg, és nem pusztítható el, és ez az igazságtudat. Éppen ezért zár be az állam.    

Amerikai börtönrács

A képen a halványpiros színnel jelölt rész most a lényeg, és az, ahogy az alak kijön. A magyar börtönökben a tudomásom szerint ritka az elhúzható rács, de a zárkákat biztosan nem ilyen módon különítik el a folyosóktól. Amerikában viszont igen gyakori ez az elrendezés, legalábbis, ahogy ez a klasszikus amerikai börtönfilmeken látszik. Ilyen rács van például a már régen nem működő Alcatraz Börtönben, de a San Quentinben is. Ezek kaliforniai börtönök, még csak nem is mondhatjuk rájuk, hogy az Egyesült Államok börtöneire egységesen jellemzőek. A filmekben azonban többnyire így jelennek meg.

A magyar börtönökben a zárkákat acél zárkaajtókkal választják el a folyosóktól. A magyar zárkák jellegzetessége a tátika és a hessznyílás. Ezek közül a hessznyílás jelen van az egész rajzon.

Ahogy a fenti alak kijön az ajtón, látszik, hogy a rács tolódik, nem csukódik. Ez egy fontos elem, és szintén erősíti a média befolyását a rajzon.

Dispositif: 

1. A kaliforniai valóság keveredik a magyarral, de a lényeg az, hogy a rácsok közé zárt ember a mozgásában korlátozott, és így ugyanúgy kitaszított, mint egy testi fogyatékossággal élő személy. A hatalom mintegy kaptárba zárja a veszélyesnek tartott elemeket. Az elhúzható rács, olyan, mintha el tudná vágni a fogvatartott testét, akár a guillotine. Ahhoz, hogy az egyén ki tudjon jönni a rácson, el kell húznia, de nincs hozzá kulcsa. Ez az jelenti, hogy csak egy központi akarat képes elmozdítani a rácsot. A fogvatartott kevesebb, mint a hatalom. Testi erő is kell a rács elmozdításához, sőt test-technika is szükséges.

2. A bezáratás (elítélés) bírói döntés ereménye, amihez ügyészi és védői diszkurzus szükséges, ahol minden szónak külön jelentősége van. Ezt előzi meg a rendőri munka, ahol szintén nagy a szavak súlya. A rendőri munka előtt ott áll a szükség. Miért jött létre  a bűncselekmény? Ez egy örök kriminológiai kérdés, és bármilyen mélyen boncolgatjuk ezt a kérdést, nem lehet megfelejtkezni az állam felelősségéről. A gépezet ereje az állam, a közösség, a társadalom felelőssége.        

Harlequin tetoválás a szem körül

Szinte biztos, hogy az egész rajz egyik fő karaktere ez az arc. A bal szemen keresztülhúzódó tetoválást én magam neveztem el Harlequin tetoválásának. Ez jelenleg munkacím. A vonal a szemöldökre merőleges, és az ilyen tetoválás akkor érvényesül igazán, ha a fej kopaszra van nyírva. A Harlequin tetoválásra 2005 környékén láttam először példát egy dokumentumfilmben, amiben az Árja Testvériség börtöngenget is bemutatták.

Szintén ekkor láttam a tetoválást Tökölön egy fiatalkorú fogvatartotton.

A szemem áthúzódó vonal valamilyen szempontból sérülést, félelemkeltési vágyat és könnyeket is jelent.

Több horrorfilmben jelenik meg a bohóc mint a félelem tárgya. De nem csak ez a média hatása a rajzon, hanem szinte biztosan az amerikai börtönökről szóló dokumentumfilmek is.

A kopaszra borotvált fej a magyar börtönökben nem feltétlenül a szélsőjobboldali gondolkodásra utaló jel, hanem inkább az erő szimbóluma, ha kigyúrt testhez társul.

Ha a képet úgy tekintjük, mintha igazolvány fénykép lenne, akkor is feltűnik a redkívül izmos nyak, és a rózsafüzér.

Troy Fono Fornaciari, az ausztrál Fink motorosbanda egyik vezetőjének arca is hasonlóan van kitetoválva. A Fink tagjai hírhedtek az arctetoválásaikról.
A Harlequin tetoválás valamilyen szinten intenzíven kapcsolódik az USA-mexikói börtöntetoválás szubkultúrához. Az Ink From the Pen magazin képei nagyon hasonlítanak mondanivalójukban és szimbólumaikban a börtönikonhoz. Ez a kép például az IT című filmre utal.
A második alakon lévő 18-as tetoválás a Barrio 18-ra utal, akik szintén használják a Harlequin tetoválást.    

Dipositif: A társadalom sérülést ejt a kitaszított testén és lelkén. A börtönben csak az erővel lehet túlélni. Szembe kell nézni a valósággal. Az erő itt testi és tudati formát is ölt.