18 tetoválás

Szinte biztos, hogy a salvadori eredetű Barrio 18 (Dieciocho) nevű gengre utal. A magyar börtöntársadalom a 18-at szinte biztos, hogy a La Vida Loca című, 2008-as filmből ismeri.

Dispositif: Ha csak azt nézzük, hogy milyen jelenségek összpontosulnak a La Vida Locá-ban, elég egyértelmű a hatalomgépezet nyomása. Ha ezeket érzik magukon a börtönlakók (jelen esetben érezték Magyarországon 2010 környékén...), akkor súlyosan megrongálódott a szociális háló.

A követekező elemek láthatók a filmben:

- a gyerekek kimaradnak az iskolából, és ezért nem kapnak később megfelelő munkát
- a munka nehézsége és egyéb más tényezők (kriminalitás, drog) a nők arra kényszerülnek, hogy egyedül neveljék a gyerekeiket
- a gengek közötti összecsapásokat a brutalitás jellemzi (ez nem olyan szintű Magyarországon, mint El Sakvadorban)
- a rendőrség egyre inkább elvonul a probléma elől, a feladatait előítéletek és inkompetenecia jellemzi
- a fiatalok magukra maradnak, és elsősorban ők azok, akik belekeverednek a harcokba, amikből nincs kiszállás
- a gengtagok kézjegyekkel kommunikálnak, a kézjegyek még a temetésen is megjelennek (ilyet Magyarországon nem láttam/hallottam)
- a drogprobléma, a halálkultusz, tetoválás és a geng egy nagyobb jelenség része, azaz egy nagyobb rendszer egyik oldala, a másik oldalon a hatalom áll (nem lehet csodálkozni a rendvédelmi szervek machiavellinizmusán)
- a rendőrség a szegényeket látszólag ok nélkül viszi el/be
- a bandatagság nagyobb intergációs erővel bír, mint az állami reintegráció
- az integritást a testvériség adja
- a problémával foglalkozó civil szervezetek ellen fellép az állam
- és egy érdekes momentum: a fiatalok gépiesen veszik le az övüket, és adják oda a szeretteiknek, amikor elviszi őket a rendőrség

Omerta

Omerta, a hallgatás kódja. Több kriminológiai vetülete és ehhez fűződő játékszabálya van ennek a szimbólumnak:

- nem teszek feljelentést mást bűnelkövetővel szemben

- nem vallok másra a büntető eljárásban

- nem vamzerkedek a börtönben

A börtönben leginkább az utolsó tartalmat hordozza ez a szimbólum, de erősen jelen van az első és a második is.

Rutinos rendőrök nyilván tudják, hogy egyes őrizetesek azért nem vallanak a másikra, mert attól tartanak, hogy a börtönben fogják megbosszulni a tettüket. Az Omerta (omertá) jelensége átszövi a börtönt. Sokszor mondják a fogvatartottak, hogy a vamzerkedés a legsúlyosabban büntetendő tett a börtönben. Ennek ellenére nem a vamezerek, hanem a pedofílok és a köcsögök állnak a börtönbeli ranglétra legalján.

Az omerta szó a spanyol Hombredad  szóból ered, aminek a jelentése emberség, humanitás.

Az omerta megtörtése nem az egyént sérti a legjobban, hanem a közösséget, azaz a genget.

A hallgatás kódja valamilyen szinten minden szervezetet jellemez. Ilyenek a banki titkok, az orvosi titok, a szolgálati titok, az államtitok, az üzleti vagy úgyvédi titok, vagy a jogvédelemben használt módszer: a bizalmas interjú.

Az információk önmagában nem érnek semmit. Egy inuit grönlandi ember nem érne semmit azzal az információval, hogy ki csempészte be a drogot egy magyar börtönbe. Az információ tehát államfüggő vagy társadalomfüggő. Ugyanakkor társas jelenség is, mert egy magyar bolti eladó sem tud mit kezdeni a drogról szóló információval. Minél közelebb van a személy a börtön világához vagy az adott börtön világához, vagy az információ valódi forrásához, annál értékesebb a tudása, és annál nagyobb bűn a szivárogtatás, azaz a vamzerkedés.

A magyar fogvatartottak a Keresztapa című filmből ismerik az Omerta kifejezést és a mögötte húzódó szellemiséget.

Dispositif: A hallgatás kódja a geng védelmi pajzsa, ami azért fejlődik ki, hogy a hatóságok ne lássanak bele a folyamatokba.

Imára tartott kéz bilincsben

Az imára tartott kéz rendkívül gyakori szimbólum a börtönrajzokon. Megbilincselt kézzel nem sok mindent lehet tenni, de imádkozni lehet. A szimbólum nem azt jelenti, hogy a rabok egyfolytában meg lennének bilincselve. Az igazság az, hogy a börtönben igen ritkán vannak hosszabb ideig megbilincselve a személyek.

A szimbólumban alapvető ellentmondás feszül:

- börtönben vagyok, bűnös vagyok, nem vagyok szabad, meg vagyok bilincselve, de mégis imádkozom/fohászkodom belül az irgalomért

A börtönben soha nem lehet látni olyat, hogy valaki meg van bilincselve, imádkozik, és az ujjait a szájához emeli. Egyes értelemzések szerint ez a (tetoválás)szimbólum azt akarja jelezni, hogy csak "Isten ítélhet meg engem" (Only God Can Judge Me - Egy 1996-os Tupac dal).

Mit jelent ez?

- az egész életem során olyan emberekkel találkoztam, akik nem ismertek eléggé, nem ismerték a hátterem, és így ítélkeztek felettem

- kiégtem attól, hogy az emberek nem érdeklődnek igazán, és elítélnek (akár bírók, rendőrök, családtagok, őrök)

A több helyen megjelenő bilincselt és imádkozó kéz remek példa az antropológiai homológiára.

A rajz viszont mintha azt is ki akarná fejezni, hogy a szelídség akkor is jelen van az emberben, ha meg van bilincselve, azaz: nem mindenki elvetemült a börtönben.

Egyébként azt is érdemes észrevenni, hogy a a bilincs viszonylag modern, nincsnek rajta láncok, hanem zsanéros.

Az imára kulcsolt kéznek szexuális deprivációra utaló jelentéstartalma is van a börtönrajzokon. Ezen a képen egy fiatal apáca kéztartása utal a női nemiszervre. Ezen a képen pedig az imádkozás, a szentség és az erotika teljes mértékben keveredik, de van benne szexuális szubmisszió és objektifikáció is. 

Dispositif: Szinte ugyanaz a disposotif itt, mint amit a Tupac dal szövege sugall. A bűnelkövető azt kéri a hatóságoktól, hogy nézzen azokra az embertömegekre, akik ugyanolyan átkozottak, mint ő. A bűnelkövető ugyanakkor tudja, hogy ez nem lehetséges, mert olyan ez a helyzet, mintha két külön világban élnének, ahol minden mást jelent. Mást jelent a hit, a becsület, a bűn, az akarat, a cél, a család és így tovább.

Ismét a Korintusi levélből egy részlet:1. Korintus 4:5 "Azért ne mondjatok ítéletet senkiről idő előtt, vagyis mielőtt az Úr eljön! Várjátok meg őt! Ő majd rávilágít arra, amit ma még a sötétség takar el a szemünk elől. Napvilágra hozza még a szív legrejtettebb szándékait is. Akkor majd Istentől kapja meg mindenki az őt megillető dicséretet."

Érdekes párhuzam ugyanakkor az egyik Olaszliszkai elkövetőt, H. Dezsőt az Index munkatársai nagyon hasonló pózban fényképezték le.

H. Dezső a debreceni másodfokú tárgyaláson 2009. november 30-án. 

Fotó: Barakonyi Szabolcs / Index

H. Dezső 2009. november 30-án kapta meg a jogerős börtönbüntetését (17 év fegyház), amiből 2019. július 15-én szabadult feltételesen. A képen az ítélethirdetésen látható, körülbelül abban az időszakban, amikor az elemzett börtönrajz készült. Korántsem állítom, hogy a fényképnek bármilyen köze lehet a rajzhoz, de teljesen nem lehet kizárni.
Az Index fényképén H. Dezső nem egészen olyan testtartásban van, mint a rajzon lévő férfi. H. Dezső inkább megbánó gesztust tanúsít, nem imára kulcsolja a kezét.  

Könnycsepp tetoválás

A szemek alatti börtön könnycsepp tetoválás sok mindent jelenthet:

- a leggyakoribb megfejtés az, hogy az illető embert ölt (a saját tapasztalatom szerint ez nem igaz)

- szintén gyakori interpretáció, hogy a könnyek pusztán a börtönben lehúzott köröket jelentik

- de azt is jelethetik, hogy a fogvatartottat elhagyta valaki, vagy elvesztett valakit

Az utóbbi két jelentés a deprivációra utal. A szabad világ annál jobban veszti el a régebbi vagy eredeti jelentését, minél több ember tűnik el belőle. A kinti világot azokkal a személyekkel fenttartott interakciók jelentik, akikkel korábban a fogvatartott kapcsolatban állt. A jó kinti világ a jó kapcsolatok összesége. Ez a jó kinti világ merőben különbözik a börtön világától, de valahogyan mégiscsak a börtön eleme, mert a börtönbeli szelf-reperezentációs hatások miatt torzul.

Sok rab "vetít" a kinti világról, azaz ferdít, nem azt mondja el, ami a valóság. Hogy ezt a kreaált valóságot alátámassza, nagyon is leképzelhető, hogy egy jól értelmezhető szimbólumhoz nyúl: tetoválást készíttet.

Tehát az is lehetséges, hogy a könnycsepp tetoválás csupán a fogvatartott vágyait, félelmeit, álmait fejezi ki.

A könnycsepp nem ott jelenik meg, ahol a valóságban szokott, azz orrnál, hanem a szemek külső oldalánál. Emiatt a tetoválás még inkább szimbólikus.

Dispositif: A társadalom az igazságot úgy veszi el a fogvatartottól, hogy a legelemibb szükségleteiről is hazudni kényszeríti. Nincs teljes igazság, de az igazság még részleges sem lehet. Színjáték és látványosság a börtönbeli haverkodás.

Idézet a Bibliából:1. Korintus 4:9: "Úgy gondolom, Isten nekünk, apostoloknak az utolsó helyet adta. Mindenki szeme láttára odaállított bennünket, mint akiket már halálra ítéltek. Így az egész világ bennünket néz — az angyalok is, meg az emberek is."
Allítólag ezeket a szavakat kezdte mondani Edmund Campion, 1581-ben, a brutális kivégzése előtt.Talán innen ered Foucault spektákulum (ti. az egész világ bennünket néz) fogalma.       

Menő hajvágás

A magyar börtönökben 2010 környékén jelent meg ez a hajviselet, ami jellegében és mögöttes tartalmában merőben ellentmond a kopasz hajviseletnek. A kopaszság a skinhead-ekhez köthető, bár nem hívják így őket a magyar börtönvilágban, a fenti hajviselet pedig a kigyúrt, uralkodó típusú személyekhez, aki nem biztos, hogy romák.

Persze létezik olyan is, hogy éppen a vékonydongájú raboknak van ilyen haja.

Dispositif: A hatalom megosztja az embereket a börtönben, akik között éles konfliktusok generálódnak. (Divide et impera)   

Mária tetoválás az 1. alakon

Nem vagyok benne teljesen biztos, de nagyon úgy tűnik, hogy ez egy Mária-ábrázolás. Mária a képen imádkozik. Sokféle Mária ábrázolás létezik, az imádkozás a közbenjárásra utal. Amennyiben ezt a tartalmat úgy értelmezzük, hogy egyfajta hiányt tölt be, akkor a védelem hiányára gondolhatunk.

Érdemes megfigyelni, hogy a teljes képen nagyon kepés női szimbólum. "A női princípium egy szemléletmód. Kiindulópontja, hogy minden élet forrása a nő, mindenki egy anyától születik, minden megnyilvánult a teremtés által nyer anyagi formát, és a teremtés letéteményesei a nők az anyagi világban." - írja F. Tóth Gabriella. Ugyanakkor azt is kiemeli, hogy a női princípium fontos része a "szeszély", amitől retteg a racionális világ. És valóban, mintha a teljes kép rendkívül tudatos lenne, nem enged meg semmilyen szeszélyt, ez a férfiak világa.
Sok börtönrajzon a nő csak mint szexuális tárgy jelenik meg. Ezen a rajzon mégis szentként, anyaként szerepel.
Egy hosszabb gondolatsorral levezethető, hogy pár fogvatartottnak csak a megszületés és az anya jeenti azt, amiben biztos lehet, hogy jó dolog történt vele. Ez rendkívül szomorú.

Dispositif: A hatalom a devianciát genereációkon keresztül tartja fent olyan módon, hogy ellehetetleníti a gyermek családban való neveltetését, és mind közelebb kerül a gyermek az intézményekhez, és egyre távolabb a családtól. Ezek a gyermekek a későbbikeben szintén "csonka családokat" fognak alapítani, az ő gyermekük is nagy eséllyel kerül intézménybe. Az állam ezt a folyamatot a gondoskodó kötelesség oldaláról szemléli. A gépezet részei azok az emberek is, akik az intézményekben dolgoznak a kliensekkel. Ez a társadalom testén való hatalomgyakorlás nagyon fontos eszköze. Vannak végállomások ebben a folyamatban: börtön, drog.     

Jézus tetoválás

Sok börtönrajzon jelenik meg a megváltó Jézus. A bűntől megszabadító Jézus a rabtársadalom fejében azt jelenti, hogy az állam vagy a társadalom elítélhet, de a legfőbb érték mégsem ítél el, hanem megvált.

A tetováláson Jézus a kereszten jelenik meg. Ez azt jelenti, hogy Jézus elveszi a világ bűneit, és ezzel azonosulnak a fogvatartottak, úgy gondolják, hogy ők veszik el a világ bűneit.

Dispositif: a véleményem szerint a Jézus tetoválás szimbólumrendszere egyértelműen a katolikus kultúrára utal. A rab úgy fogja fel ezt a társadalmat, ami elvileg Jézus tanításaira épül, de mégis elítéli őt, mert az emberi gyarlóság vaksága miatt, a nemtörődömség okán, a rab börtönbe kerül. 

A kés

Az 1. alak jobb kezében egy éles kés van, amit az öklében tart. A kés szablyaszerű és hegyes. Az alak tartásából ítélve a kés támadásra szolgál.

A börtönökben az ilyen kés tiltott tárgy, és fokozottan veszélyes a biztonságra. Bármennyire is tiltott tárgy az ilyen kés, a börtönben mindig jelen van. Ez és sok más hasonló tény arra utal, hogy a börtönben végzett biztonsági munka nem lehet teljes hatékonyságú. Ez nem azt jelenti, hogy a börtönben nem szükséges biztonsági munkát végezni, azonban az ebbe a munkába vetett totális hit káros, és félrevezető lehet. A társadalom úgy vélekedik a börtönről, hogy az egy totális intézmény, de a börtön korántsem az. Jogvédő civilek úgy gondolhatják, hogy a börtön totális intzémény, mert olyan mértékben nyomja el a fogvatartottakat, ami már nem megengedett. Ebben a tekintetben egyet lehet érteni a civil szervezetekekkel, hiszen minden nem megengedett (illegitim) elnyomás a dispositif része. Az illegtim szót itt több értelemben lehet használni:

- törvénytelen

- nem egyezik az elvárásokkal

Az utóbbi értelemben a kés jelenléte a börtönben nem egyezik a társadalmi elvárásokkal, de mégis jelen van, ezért illegim, amellett, hogy illegális is.

Nem el fogadott, törvénytelen, veszélyes. Ezt jelenti a kés. A motiváció mögötte a kitörés vágya.

Dispositif: Mégis akkor mi tartja fent a hatalmat a börtönben, ha nem a biztonság? A biztonság tökéletlen, mégis elnyomottak a fogvatartottak. Ez két olyan tény, ami egymásnak élesen ellentmond. Úgy fejthetjük meg ezt a rejtvényt, hogy nagyobb látószögből szemléljük a problémát. A biztonság tökéletlensége és a rabok elnyomatottsága egy rendszert alkot, vagy egy dinamikus rendszer részeit képezi ez a két jelenség.

Még legalább három koncentrikus "pajzs" védi ezt a rendszert az összeomlástól (pl. kitörtéssel végződő börtönlázadás)

- jogrendszer

- államgépezet

- társadalom/hatalom

Mindhárom "pajzs" a dipositif része. Ha ezek összeomlanának, maga az állam szűnne meg létezni, ami lehetetlennek tűnik.

A börtön "zárt" rendszerén belül még más elemek is támogatják azt, hogy a "kés" és a rabok elnyomása együttesen jelen legyen, ezek:

- a rabok és az őrök közötti nem elfogadott/megengedett szövetségek

- a rabok állandó jelenléte a börtönben az őrökkel szemben

- a rabok csoportjai (gengek) közötti ellentétek

- mindenféle depriváció és kínálathiány

Két pisztoly tetoválás

A rácson kilépő alak hasán, az öv és a VL tetoválás között van egy halvány tetoválás, ami két pisztolyt ábrázol, ahogy lefelé mutatva érintik a csöveik végével egymást. Elég gyakori tetoválás szimbólumról van szó.

Egy értelmezés szerint a hatalom iránti éhséget fejezi ki a pisztolytetoválás, de minden bizonnyal kapacsolatban van a szexualitással, a férfierővel és az agresszivitással.

Több börtönrajzon megjelenik a pisztoly mint fenyegetés, sötét múlt, vagy a család elleni erő. Korábban nem foglalkoztam vele sokat.

A börtönőrökkel szemben a pisztoly szimbóluma azt is jelentheti, hogy "nálam van az igazi fegyver".  (A körletre nem lehet fegyvert bevinni.)

Gengharc szempontjából a pisztoly azt jelenti, "hogy nem felejtünk", "ha kell, bosszút állunk".

Dispositif: 

1. A hatalom adminisztráción keresztül nyom el, e mögött biztosan állnak fegyverek, de leginkább a törvények. Ez ellen illegális fegyverrel lehet jelképesen fellépni. Ténylegesen nem lehet fellépni a túlerővel szemben.

2. A hatalom a javak központosításával fegyveres konfliktust generálhat az elnyomott csoportok között.    

Vatos Locos (VL) tetoválás

A Vatos Locos jelenséggel nagyon sokat foglalkoztam korábban, és kijelenthetem, hogy 2010-2014 környékén a magyar börtönökben a VL a roma összefogás egyik legfontosabb szimbóluma volt. Nem tudom, hogy jelenleg mi a helyzet, mert kevésbé férek hozzá a börtönökhöz és a börtönkultúrához.

Egészen röviden elmondtható, hogy a VL kultusz gyökere a Vér kötelez című film. Az 1993-ban készült film két tartalmi pontja nagyon érdekes a témánk szempontjából:

- a filmben az utcán megalakított geng (VL)

- és a San Quentin börtönben uralkodó geng (La Onda).

A személyes becslésem szerint a teljes magyar börtönnépesség mintegy negyede volt valamilyen kapcsolatban a magyar VL csoportosulással, vagy legalább fontos identitásnak érezte a VL-t a 2010-es évek elején.

Dispositif: 

1. Az állami címkézés, stigmatizáció és szegregáció transzgenerációs traumákon keresztül érvényesül a fogvatartottakon.

2. A média és a szubkultúra közötti interakció szövete globális kapcsolatokat teremt a deviáns magatartások között. A hatóságok ezekre a jelenségekre kultúránként ugyanúgy, vagy nagyon hasonlóan reagálnak.     

Kereszt a mellkason

A mellkason lévő kereszt fontos börtönszimbólum. Egy amerikai értelmezés szerint inkább orosz börtönökben látható tetoválás. A jelentése a régebbi magyar szleng szerint: sitiprinc, az újabb szleng szerint: jógyerek.

A magyar - és a térségbeli (Balkán) - országokban azonban az ekkora nagyságú kereszet - legalábbis a szélsőjobboldali címkézők szerint - a romaságra utal.

Még szélesebb körben az (arany)kereszt lehet utalás a hip hop kultúrára is. Ennek a lényege a jólét hangsúlyozása, és bizonyos értelemben a nem tiszta pénz megtartása. (Bár lehet, hogy ez is sztereotípiákon alapul.)

A meglátásom szerint a kereszt és a börtön közötti kapcsolat jóval mélyebb a fentieknél. A börtön maga a kereszt. Sok börtön - akár a templomok is - felülről nézve kereszt alakúak.

A rózsafüzéren lévő (műanyag, csont) kereszt valamilyen szinten köthető a Mara Salvatruchához. Ez utóbbi szintén a médián keresztül került a magyar fogvatartottak tudatába.

Dispositif: Az állam, és az uralkodó réteg elnyom, de a szent szent marad. Van olyan része az emberi tudatnak, ami nem nyomható el, nem törhető meg, és nem pusztítható el, és ez az igazságtudat. Éppen ezért zár be az állam.    

Amerikai börtönrács

A képen a halványpiros színnel jelölt rész most a lényeg, és az, ahogy az alak kijön. A magyar börtönökben a tudomásom szerint ritka az elhúzható rács, de a zárkákat biztosan nem ilyen módon különítik el a folyosóktól. Amerikában viszont igen gyakori ez az elrendezés, legalábbis, ahogy ez a klasszikus amerikai börtönfilmeken látszik. Ilyen rács van például a már régen nem működő Alcatraz Börtönben, de a San Quentinben is. Ezek kaliforniai börtönök, még csak nem is mondhatjuk rájuk, hogy az Egyesült Államok börtöneire egységesen jellemzőek. A filmekben azonban többnyire így jelennek meg.

A magyar börtönökben a zárkákat acél zárkaajtókkal választják el a folyosóktól. A magyar zárkák jellegzetessége a tátika és a hessznyílás. Ezek közül a hessznyílás jelen van az egész rajzon.

Ahogy a fenti alak kijön az ajtón, látszik, hogy a rács tolódik, nem csukódik. Ez egy fontos elem, és szintén erősíti a média befolyását a rajzon.

Dispositif: 

1. A kaliforniai valóság keveredik a magyarral, de a lényeg az, hogy a rácsok közé zárt ember a mozgásában korlátozott, és így ugyanúgy kitaszított, mint egy testi fogyatékossággal élő személy. A hatalom mintegy kaptárba zárja a veszélyesnek tartott elemeket. Az elhúzható rács, olyan, mintha el tudná vágni a fogvatartott testét, akár a guillotine. Ahhoz, hogy az egyén ki tudjon jönni a rácson, el kell húznia, de nincs hozzá kulcsa. Ez az jelenti, hogy csak egy központi akarat képes elmozdítani a rácsot. A fogvatartott kevesebb, mint a hatalom. Testi erő is kell a rács elmozdításához, sőt test-technika is szükséges.

2. A bezáratás (elítélés) bírói döntés ereménye, amihez ügyészi és védői diszkurzus szükséges, ahol minden szónak külön jelentősége van. Ezt előzi meg a rendőri munka, ahol szintén nagy a szavak súlya. A rendőri munka előtt ott áll a szükség. Miért jött létre  a bűncselekmény? Ez egy örök kriminológiai kérdés, és bármilyen mélyen boncolgatjuk ezt a kérdést, nem lehet megfelejtkezni az állam felelősségéről. A gépezet ereje az állam, a közösség, a társadalom felelőssége.        

Harlequin tetoválás a szem körül

Szinte biztos, hogy az egész rajz egyik fő karaktere ez az arc. A bal szemen keresztülhúzódó tetoválást én magam neveztem el Harlequin tetoválásának. Ez jelenleg munkacím. A vonal a szemöldökre merőleges, és az ilyen tetoválás akkor érvényesül igazán, ha a fej kopaszra van nyírva. A Harlequin tetoválásra 2005 környékén láttam először példát egy dokumentumfilmben, amiben az Árja Testvériség börtöngenget is bemutatták.

Szintén ekkor láttam a tetoválást Tökölön egy fiatalkorú fogvatartotton.

A szemem áthúzódó vonal valamilyen szempontból sérülést, félelemkeltési vágyat és könnyeket is jelent.

Több horrorfilmben jelenik meg a bohóc mint a félelem tárgya. De nem csak ez a média hatása a rajzon, hanem szinte biztosan az amerikai börtönökről szóló dokumentumfilmek is.

A kopaszra borotvált fej a magyar börtönökben nem feltétlenül a szélsőjobboldali gondolkodásra utaló jel, hanem inkább az erő szimbóluma, ha kigyúrt testhez társul.

Ha a képet úgy tekintjük, mintha igazolvány fénykép lenne, akkor is feltűnik a redkívül izmos nyak, és a rózsafüzér.

Troy Fono Fornaciari, az ausztrál Fink motorosbanda egyik vezetőjének arca is hasonlóan van kitetoválva. A Fink tagjai hírhedtek az arctetoválásaikról.
A Harlequin tetoválás valamilyen szinten intenzíven kapcsolódik az USA-mexikói börtöntetoválás szubkultúrához. Az Ink From the Pen magazin képei nagyon hasonlítanak mondanivalójukban és szimbólumaikban a börtönikonhoz. Ez a kép például az IT című filmre utal.
A második alakon lévő 18-as tetoválás a Barrio 18-ra utal, akik szintén használják a Harlequin tetoválást.    

Dipositif: A társadalom sérülést ejt a kitaszított testén és lelkén. A börtönben csak az erővel lehet túlélni. Szembe kell nézni a valósággal. Az erő itt testi és tudati formát is ölt.